Étel-élet.

Nem véletlen, hogy ez a két szó ennyire hasonló,

mint ahogy az sem, hogy a szer etet.

Az étel felvétele alkalmat teremt arra, hogy életünket jobb irányba vigyük.

Az étkezés, mint aktus kihat az életünk minden egyéb területére.

A fizikai testünk táplálásával egy időben a lelkünket, szellemünket is tápláljuk bizonyos gondolatokkal és érzésekkel.

Ahogyan azt is mi irányítjuk, hogy milyen fizikai, anyagi táplálékot veszünk magunkhoz, úgy azt is, hogy milyen gondolatokat és érzelmeket engedünk eluralkodni magunkon.

A gondolataink és érzelmeink kordában tartása tehát a gyógyuláshoz vezető legfontosabb mozzanat és törekvés, illetve a legtöbb, amit tehetünk.

Ne feledjük, hogy ahogyan a betegséget vagy diszharmonikus állapotot is mi hoztuk létre, úgy az egészséget és a harmóniát is mi magunk fogjuk helyreállítani.

Mivel hoztuk létre a betegséget?

Rossz érzésekkel és negatív, pusztító gondolatokkal, melyeket hagytunk eluralkodni magunkon, ez által méltatlan élethelyzetekbe sodorva és végül elveszítve önmagunkat. A feladat nem több és nem is kevesebb, mint visszatérni a helyes vágányra -ez az, amire figyelmeztetni akar a saját, tiszta gyermeki öntudatunk a fizikai testünkön keresztüli tünetekkel -melyeket mi betegségnek, vagy diszharmonikus állapotnak tartunk.

A TÁPLÁLKOZÁS TUDATOSÍTÁSA EGY EGYSZERŰ MÓDSZER, AMIVEL AZ EGÉSZET HELYREÁLLÍTHATJUK

Legyen az evés szünet.

Legyen csend.

Legyen meditáció.

Étkezéskor vegyünk magunkhoz nyugalmat és hálát, Szeretetet a Föld ajándékai és önmagunk iránt.

Határozzuk meg az étkezések helyét és idejét. Legyen tiszta és harmonikus a környezet. (kellemes hangok -de legjobb a tiszta csend, szép színek és illatok.)

Mellőzzük az érzelmi töltéssel teli témákat, a zavaros, kusza beszédet és gondolatokat.

Ne együnk, amikor túl fáradtak, zaklatottak vagyunk, fázunk, aggódunk, mérgelődünk.

Ne együnk állva, TV-nézés közben, vagy miközben olvasunk.

Ne együnk fürdés előtt sem, mert ezek a tevékenységek megnehezítik az emésztést.

Lazítsunk, helyezkedjünk el kényelmesen, és a gondolatainkat csendesítsük el. Állítsuk le az agyunkat a mindennapos teendők zakatolásából.

Gondoljuk át, ahogyan ez az étel kifejlődött és az emberi tevékenységet, minek köszönhetően az asztalunkra került. Gondoljuk el, mennyi napfény és energia kellett ennek a termésnek, hogy a magból így kifejlődhessen.

Érezzünk hálát, amiért itt lehet az asztalunkon, a termés felé, valamint az egész Föld felé is.

Étkezéskor áldozatot fogadunk el étel formájában, hogy erősítse, táplálja testünket és gondolatainkat. A halott termés vagy állat bennünk lesz életté. Ő azért élt, hogy én tovább élhessek.

Köszönöm ennek az állatnak.  Adjunk hálát evés előtt, és után. A tenyerünk összeérintése nem kell, hogy vallásos mozzanat legyen. Ezzel egyszerűen az energiáinkat a külvilág felől befelé, magunk felé kezdjük el irányítani, összpontosítani.

Az ital és az étel se legyen túl forró, sem túl hideg! A hőség gyengíti a gyomrot, és savasít. A hideg megbénítja az emésztést.

Leave a comment