A GYÓGYULÁS KULCSA

Az ember egészét kezelem, mint test-lélek-szellem.

Fontosnak tartom -nem csak, hogy milyen ételekkel tápláljuk testünk- hanem, hogy milyen érzésekkel tápláljuk lelkünk, és milyen gondolatokkal a szellemünk. 

Meggyőződésem, hogy minden diszharmónikus állapotot harmóniává lehet fordítani, és általános alapelvem, hogy a betegség nem az ellenségünk, hanem egy figyelmeztetés és lehetőség, hogy valamin változtassunk. 

Én segítek megkeresni a látható tünetek mögötti láthatatlan okokat, majd azok megszüntetésével a betegség is már feleslegessé válik.

A gyógyulási folyamatban legelső és legfontosabb, hogy nem valami ellen küzdünk, hanem valamiért teszünk. Ami ellen eddig küzdöttünk, azt elfogadjuk. 

Ez az alapállás, ahonnan bármilyen gyógyulási reakció elindulhat.

Lehet cél, hogy gyógyuljak meg, de nem feltétlenül azt fogja jelenteni, hogy például egy cukorbetegnek nem lesz szüksége soha többé inzulinra. A gyógyulás egyszerűen azt jelenti, hogy jól vagyok. 

Jól vagyok lelkileg és szellemileg. Harmóniában vagyok az életemben, magamban ➔ a testem ezt fogja lekövetni.

Ahogy a probléma gyökere is belőlem származik, úgy annak megoldása is csak belőlem fakadó lehet.

Amit mi betegségnek hívunk, tulajdonképpen egy normális reakciója a testnek -egy diszharmonikus lelki,-tudati állapotra.

Nem az a betegség, hogy cukorbeteg vagy pajzsmirigybeteg valaki. Nem a test betegsége az elsődleges. Az igazi nagy betegségek: az éntudatba zártság, a szeretetlenség, a hitetlenség, a rideg elkülönültség tudatállapota.

Én ismerem ezt a folyamatot, tudom az étellel/élettel való gyógyítás törvényeit. Ez az, ami vezérelt és irányította minden lépésem az életben. Tudtam, hogy a nehézségek, amin átmegyek, azért vannak, hogy ezeken aztán mást is át tudjak segíteni, kísérni. Ha valaki megáll, akkor azt szabad akarata szerint engedem útjára. Legfonosabb mozzanata a gyógyítói feladatnak, hogy nincsenek elvárásaim.

A gyógyítás, ahogy a gyógyulás is -csak szeretetből fakadhat.

A szeretetben pedig nincs elvárás, csak elfogadás van. Nincs megváltoztatni akarás. Én így szeretleek, ahogy vagy. Pont. Mert aki vagy, azt látom. 

..minden esetre törekvéseinknek meglesz a gyümölcse. A legtöbb, amit tehetünk a környezetünkért és azokért, akiket szeretünk, hogy magunkat jó állapotban tartjuk.

Az oki feltárások (analízis) kudarca sokszor az, hogy az ok tudati szintre való emelése önmagában nem hoz megoldást.

A hatékonyság záloga: elég felismerni, hogy mi hiányzott, és megadni azt magamnak. 

Ha megtehetem, hogy bántás helyett szeretettel kezdek magamhoz fordulni, akkor miért ne tenném meg? 

Attól függetlenül, hogy ezek költői kérdések, most válaszolok rájuk: mert nem vagyunk tudatában percenként több100 gondolatunknak.. annak pedig főleg nem, hogy képesek vagyunk irányítani, szelektálni érzéseinket és gondolatainkat.

Buddhista kisgyerekeknek alapvetően tanítják a tudatukban és az érzelmeikben való rendrakást is, (meditáció) nem csak a fizikai környezetünk rendben tartását; mint tégy rendet a szobádban, mosd meg a fogad…

Megtanulni uralni és nem azonosítani magunkat az aktuális érzelmi állapotunkkal – ez a gyógyulás kulcsa, és a terápiám lényege.